Mottó

Üdvözöllek a konyhámban :D Én nem csinálom Nálad jobban! Én , így csinálom!Ha tetszik oszd meg barátaiddal!
Welcome in my virtual kitchen. If you like , share it, and invite your friends too :) :)

2012. február 29., szerda

vacsora a fagyaszból

Tojásrántotta a fagyasztóból :)))

ha tehetem mindig juttatok paprikát szelve, kockázva a fagyasztóba...

 A helyzet, hogy nyáron, amikor lecsószezon van, saját módszer szerint dolgozom fel a paprikát- nem sajátos, csak sokan máshogy csinálják. Nos, én levágom a paprika csumás popsiját a csumával együtt, igy a paprikából könnyen kikapom a magházat,... de veszendő nincs, ezt a gallért gondosan lepattintom a csumáról, és félreteszem. Itt laknak azok a hibák, amik a lecsóban gondot okozhatnak télen, a leg
gondosabb mosás ellenére is. Ezeket a gallérokat félbetördelem, amíg fő a lecsó, és lezacskózom. És hess a fagyasztóba.Egy egy adagra való teszek el egy zacsiba:) tehetek bele levesbe, pörkölt alá, meg mindenbe, amit talpalni kell, de nem bontanék ki a kedvéért egy nagyobb lecsót. lapozz egy képet.. mondom még.. :)

 Szóval ennek a paprikának a titka, hogy fagyosan kell a forróba vetni, különben NAGGGGGGGYON keserű lesz ( az állagát nem részletezem, elég hogy elfolyik.... :(( ) mindig forró zsiradékra dobjuk.. töltött paprikánál ezzel pótlom a sok sok paprikát, csak pár klasszikus töltelék készül, de lényeg hogy ott is rotyogjon a paradicsomlé.. akkor roppanós marad a paprika is.. ki tudja mért.... lapozz egyet.. mondom még :))
 A paprikát jól megsütöm-megdinsztelem, só nélkül, karamellizálódik, amikor már barnul a széle csak akkor sózom. ha előtt megkóstolod ( a nyelvedre vigyázz) kimondottan édes az íze:)) .... kicsi bors , só... és .... lapozz tovább, mondom még :))
 és egy halom snidlinggel átpörgetem, de csak kicsikét mert a kicsi hagymáknak nem kell sok...látod,,bárcsak az illatát is éreznéd... olyan mint egy fülledt meleg augusztus....
 zutty a tojás..... lángot fel :))))
 remegősnél elzárom, mert mire előkapom a tányért az is szilárd lesz.. de igy nem sül túl, nem lesz száraz, nyögvenyelős:))
 A kenyeret is én sütöttem rozsos, burgonyás.. ha nyár lenne, friss kicsi uborkák és paradicsomok is mosolyognának mellette, de most nincs.. de kovászos uborkám igen ... szóval egészségünkre.. és jó étvágyat :)))
 na ilyen egyszerűen születik vacsora a fagyasztóból.... :)




2012. február 16., csütörtök

fazékhorror...

arra riadtam az éjjel, hogy valami különöset puffant... körbejártam a lakást, de nem találtam semmi különlegest, ami a zaj forrása lehetne... aztán a konyhában tettem vettem, és valami különös "cicergésre" lettem figyelmes.. mintha egér motoszkálna... több órányi fülelés, hallgatózás, keresgélés, újabb hallgatózás után.. szűkült a kör... mígnem a megtaláltam a puffanás okát...

kaptam számtalan magyarázatot az üvegben lévő túlfeszültségről- lásd a spirális törésvonalak, meg a bakmanóról, aki éjszaka a konyhákban rombol..
ez cicergett, ez pattogott még reggel is...egyre apróbb darabokra hullva..
de lényeg a lényeg, ennek az üvegfedőnek halála lett.. béke hát poraira...






2012. február 15., szerda

szeme van a tálnak.

nem mindig fáj a foga az embernek a húsra, kolbászra.. meg olyan is van, hogy nincsen itthon hús, vagy kolbász..és olyan is van, hogy üres hűtőre esik haza , és akkor is kell enni, ha holnap telepakoljuk megint a hűtőt...
hát tepsibe szórtam egy kis krumplit, hagymát, kevés húsos szalonnát, megsütöttem, és még forrón ráütöttem néhány tojást..
 van benne bors, rozmaring, oregano...
 visszaküldtem a sütőbe..és remegős sárgájúra sütöttem... 

egyszerűen finom, és laktató...

 könnyebben elkészül mint egy hamburger...

2012. február 10., péntek

sült kacsa szárnya esete az almakompóttal

elég gyakran sütök kacsát, igaz hozzá fényképezőgépet korábban kevesebbet vettem a kezembe.. nem is tudom miért kezdtem el.. vagyis tudom, de ehhez a blognak sok köze nem volt... nem is ez a lényeg, hanem hogy itt van..
a húsok sütése (csirke általában kivétel) nálam zsírban úszva megy.. a kacsa meg pláne... egy kiló kacsaszárnytő.. rákaptam..(gondolataim ide oda csaponganak).. szóval szeretem a kacsa combját, mellét is- de nem szégyen, nem mindig van rá 1500-1600 Ft-om, hogy egy evésre azt el is tüntessük...és a kacsa szárnytő pont olyan finom.nem mellesleg 600 Ft-egy kiló... na de pénzről most több szó ne essék, ne rontsuk el holmi anyagiassággal a falatot... szóval a kacsa.. nálam csak sót kap, semmi mást... és sok zsírt.. ( ami kacsa vagy liba bőrös hájából kisüttetett.)... és megy a sütőbe.. előbb pár órára fóliával, majd amikor már omlik le a csontról a hús, akkor leöntöm a zsírt alóla, és fólia nélkül pirítom a húst ropogósra...

 tálalásra készen...
 na és megjött az almakompót, és a jó házikenyerem "mehrkorn" névre hallgat, és gépben készült, de ez sem ízén, állagán, semmit nem ront. de a kenyerekről majd külön, és később... mert azok megérnek egy komolyabb szösszenetet... ;-)
az almakompót gyermekkorom kedvence.. amikor még mentek a disney sorozat délutáni meséi.. az Ausztrál express, és válogatott testvérei....a nappaliban ültünk, családostól.. emlékszem. és rántott csibecombot.. a dobverőt eszegettem alma vagy kaporszósszal... csak úgy a szőnyegen ülve tálcáról... szép idő volt.. mert együtt voltunk..  az almaszeletek megfőttek egy kevés citromos, cukros , szegfűszeges vízben, és kaptak egy kis tejfölös habarást... hogy krémes legyen.. és néhány perc alatt összefő... na persze dupla adag készül mindig nálam is.. mint akkor, mert mire ehetőre hűl, addig a felét elkóstolgatjuk....

sütőtök krémleves...



Hozzávalók: 1 kg sütőtök, 40 dkg burgonya, 1 evőkanál liszt, 1 dl tejszín, 2 tojássárgája, 3 dkg vaj, 2 tojás, só, csipet cukor, citromlé, 1 csokor metélőhagyma.

A meghámozott, kimagvalt, megreszelt sütőtököt enyhén sós vízben, félpuhára főzzük, majd a megtisztított, felszeletelt burgonyát hozzáadjuk, és együtt puhára pároljuk. Az egészet áttörjük, vagy turmixoljuk és vízzel egy liternyire feleng
edjük. Felforralva, világos vajas rántással besűrítjük, sóval, cukorral, citromlével ízesítjük, és néhány percig forraljuk. Tálaláskor tejszínnel elkevert tojás sárgával dúsítjuk, a vajdarabkákkal meghintjük, és karikákra vágott főtt tojással meg összevágott metélőhagymával megszórva tálaljuk.

Csuda ördöngösnek tűnnek a hihetetlen dekorációk :DD pedig egyszerűbb, mint répát faragni :DD csak egy kis gyakorlás kell hozzá :DDD

nem... a kép nem az enyém... de hasonlóan szoktam cifrázni...


a cirmokat nagyon egyszerű elkészíteni...egy kanál segítségével amit a SŰRŰ leves tetejéhez tartunk, de nem érintjük a levest..szóval így a kanál hátárra csurgatjuk a tejszínt (a tálaló tányértól függ hogy mennyit) .. szükséged lesz még egy fapálcikára, vagy egy kínai vacsoráról megmentett bambuszpálcára :) Semmi más dolgod nincs, mint a tejszínfoltból kifelé, vagy a püréből a tejszínfoltba huzigálj vonalakat :)
Ha netán a tejszin közepébe szeretnél krémfoltot, akkor bele kell szúrni a pálcát a leves közepébe, és "felhúzni" a pürét... és lehet huzigálni a foltot erre meg arra :DDDD

Még ÍRNI is lehet a tányérra.. ha már valentin- napolás ekkora divat... egy pici zacskóba tegyél pár kanál levest..langyosan.. és a tejszin közepébe irhatsz szerelmes levest ,úgy egy picit megvágod a zacsi csücskét , és tintaként csurgatod a fehérbe a színest :)) a lényeg a finomságban rejlik.. De snidlingből is szabhatsz betűket :DDD :DDD
egy laposabb mélytányérban, kisebb mennyiséggel érdemes gyakorolni :DD kávérajongók figyelmébe....is ajánlom a módszert :))

karácsonyi sütiőrületek

karácsonykor még eszemben sem volt sem blogolni, sem a facebookon gasztro-oldalt üzemeltetni.egyszerűen éltem az életem..

megszállt valami nasi őrület, ami nálam igen-igen ritka.. és csokoládés fatörzset akartam enni.. a sors paradoxona, hogy a fatörzsről, bármilyen csodásan nézett ki, mandulaforgáccsal díszítve, egyetlen fotó sem készült, úgy elfogyott...a fatörzs készítést- a csokikrémet a dobostorta receptjéből vettem, valahonnan a netről... ha megfeszülök sem találom..a pislótát meg készen, mert annyira nem voltam bolondulva a karácsonyi sütiparádéért, hogy még azzal is kínozzam magam..aztán akartam még mézes krémet, de mivel mézes lapot nem kaptam, csak ostyát, így megint és csavartam egyet a dolgon...
a krémet duplán kevertem ki.. majd félbe vettem, fele kapott kakaót, abból lett a fatörzs... a másik fele fehéren ragyogott, és narancs és citromaromával gazdagítottam..
 a tetejére igazi tejszínből vert habot halmoztam, és narancsszeletekkel díszítettem..
 na itt a tortagyilkos..
 megadtam magam....a többi kép nem annyira publikus... nagy hiba volt az ostya, mert 24 óra elteltével sem puhult meg, és később sem, így amikor a tányérra került a fiam "lapozta".. és ezen akkorát nevetett, hogy belefejelt a tortájába... annak rendje módja szerint, mint egy burleszkben.. dőltünk a nevetéstől.. az íze azonban nagyon finom volt, ám legközelebb valami más tésztából, vagy babapiskótából csinálom...
 aztán csináltam még áfonyás krémest.. ami nem érte meg hogy kész legyen.. ez volt a ronda de finom...tejszínhabba cukorral ment bele az áfonya... és ENNYIRE LILA lett..semmi változtatás...
 de tényleg ennyire lila..sírtam a nevetéstől.. mert a lilát nem szeretem, maxi levendulában...
 megszórtam aáfonya szemekkel...

 egy marék áfonya elfogyasztása után, így néztem ki... egy óra múlva lekopott...:)de aznap a nevetés volt az úr a házban.. a könnyem is csorgott
 kívül is kapott habot, de a fotózás a nevetés miatt elmaradt.... esőnap meg nem volt...

2012. február 9., csütörtök

tökölődés.......

Egy kis tökölődés..... :) rajongásig szeretem.... :) úgy 8-9 éves lehettem, amikor a nagy nagy "békebeli" sütőtökök idejét éltük ( ma már inkább a kanadai tököt sütöm, mert az biztosan édes és szaftos... bár a parázs-tök, ahogy apukám mondta, az az igazi, de az nekem száraz...) szóval anno... szinte mindennap az asztalra került a sütőtök.. mígnem egy reggel Jóanyám döbbent arccal nézett rám... Dr
ága Doktor bácsimnak ment az üzenet.. jöjjön azonnal, a gyereknek májgyulladása van!... Szaladt is Doktor bácsi mérföldes lépteivel - 80-on felül,tán ma már nem dolgozik.. de gyerekemet a múlt hónapban még megvizsgálta.. szóval futott, szaladt, mi van Katalinnal... (velem)... Belépett az ajtón.. hamar.. hamar, hol az a cserfes, gyíkszemű... Néztem is rá szeretettel (6 évesen nagyon férjhez mentem volna hozzá...) citromsárga szemekkel. Nézett rám nagyon, mire megfordította a tenyerem, hát citromsárga az is.., de bizony még a talpam is sárga volt :DDD Meghallgatott.. megvizsgált, és egyszer csak hatalmas kacajra fakadt. Szegény szüleim csak néztek, hogy most mi történt... mert hát a májgyulladás az nem nevetni való:) Mire Doktor bácsi megkérdezte: Mennyi sütőtököt evett mostanában ez a gyerek?... nem kellett sokat gondolkodni a válaszon, hiszen már vagy egy hónapja, szinte mindennap... A helyzet az, hogy az én kis szervezetem nem tudott mit kezdeni a karotinnal.. és feltöltődtem vele teljesen.. a talpamtól a fejem búbjáig :DDD Engem tehát nem üt a tök, csak megfest :DDD






kenyérséges.....

Kenyérsütő géppel sütni, nem olyan nagyon nagy csoda, mondják.. de innen onnan tapasztalat- hogy azért az sem mindegy, milyen a gép, és milyen a belevaló...

ahonnan a gép van, onnan a lisztem is.... nem titok Németországból. .. és a gépben sütős lisztem nem is cserélem le itthon kaphatóra... , hogy miért?... mert aki eddig itthon vette...

ez a Weisbrot.. a fehérkenyér...akkora hogy kinő a sütőből, pedig csak 70 dekás..
mondanám hogy harmadnap is finom, de sosem éri meg a harmadnapot!!

szemből...
fordulj kérlek egy kicsit jobbra...
 na most meg balra...
 és íme a fiam tenyerében... ;-)

2 óra 57 perc alatt készül el, közepesre sütve.

Sütőtök leveske másképp...

Mint a krémlevesek általában, ez is jolly joker!Csak a sütőtök megtisztítása és feldarabolása igényel egy kis fizikai munkát, utána már megy minden, mint a karikacsapás. Én megszoktam előre megsütni a tököt, igaz egyeseknek "túl" édes lesz a leves tőle. Aki ress-ebben szereti csak párolja puhára a lentiek szerint. Füstössége, lágy krémessége és melengető sárgája isteni fogássá emelik.


(nem saját fotó)


Hozzávaló
k
fél sütőtök
10 dkg bacon
5 dkg vaj
csontlé vagy 1 leveskockából készült leves
tengeri só
frissen őrölt szerecsendió
1,5 dl tejszín
1 csomag tisztított tökmag
Elkészítése
A sütőtököt megtisztítjuk, felkockázzuk. A bacont vékony csíkokra vágjuk, vajban megpirítjuk, kiszedjük és melegen, tartjuk. A visszamaradt zsiradékba adjuk a nyers sütőtököt, csontlét öntünk rá, zúzott fokhagymát adunk hozzá, ízesítjük sóval, borssal, frissen reszelt szerecsendióval. Fedő alatt puhára főzzük, majd turmixoljuk. (na itt a csavar ha sült a tök.. a csontlével, és a fűszerekkel a sült tököt turmixoljuk) Edénybe visszahelyezve tejszínnel dúsítjuk. A tökmagot egy serpenyőben megpirítjuk és tálaláskor a pirított baconnel együtt megszórjuk a levesünket.

Na tessék.. csak emlegetni kellett a palacsintát....:) alapvetően pofonegyszerű... lekvárosan, porcukrosan, csokisan- lángolón.. ugye a Gundel-palacsinta, nutellásan... túrós-mazsolásan.. vagy épp a klasszikus hortobágyi formában - ez ugye igazi hungaricum :))) ..de ott az én jó kis citromos nyári palacsintám.. vagy a könnyű vacsora egy az édes-egy sós alapon.. a sonkás sajtos.... csak a fantázia
 szabhat határt a töltetlékeknek.. meg az éppen mi van otthon ( jó az tejfölösen cukrosan, vagy sósan..) épp hogy adja a szám íze...







Palacsintás király.. az egyik kedvenc gyerekkori filmem.. :)) ... és a gyerekkor... ugye azzal kezdtem, hogy már kicsi lánykoromban ( amúgy is pici vagyok, hát még akkor).. és akkor még villanytűzhelyünk volt otthon... alig láttam bele a serpenyőbe, lábujjhegyen pipiskedve sütögettem szorgosan a vékonyka tésztácskákat... :) megszoktam jól, meddig melegedjen, mikor bele a tészta... apropo.. én nem kenem sosem a serpenyőt.. az olajat beleöntöm a tésztába...ó könyörgöm ne kérdezd mennyit.. ezerféle liszt, tojás, tej.. hát olyan gondolom módra, ami a ma főzni tanulókkal szemben komoly kiba@ás, de én sem tudnám jobban megmondani... azt ki kell tapasztalni.. és nem szégyellni, ha leég az elején 1-2 :)) Ugyebár járni is csak popsira-csüccsök közepette tanultunk meg.. és biza pofára is estünk párszor.. hát nincs ez máshogy a palacsintasütéssel sem..

Szóval még pipiskedős kislány koromban hozzánőttem a villanytűzhelyhez... :) jó sokat... lehet hogy a 100. épp egy féltenyérnyi lett, de meglett a 100 :)) Már csak a büszkeség kedvéért is :DDD aztán egy szép napon... apai nagyanyám és nagynéném világában Tatabánya szélén... amikor még nem volt lakótelep, meg az utcának is más neve volt, és még szitakötőket hajkurásztam, meg nagyanyám libáit terelgettük nagybátyámmal.. (hm... egyikük sem él már... csak bennünk..) szóval ott nyaraltam, mint minden nyáron.. jó darabig.

Persze szüleim büszkélkedtek is, hogy milyen ügyeske vagyok a konyhában palacsinta téren.... és ott hagytak engem, egy újabb nyaralásra.. no azzal nem is volt semmi probléma.. DE! Ott lent akkor még palackos gázos tűzhely volt a konyhában - persze meg lehet tanulni begyújtani.. bár nem emlékszem, hogy azon a délelőttön nagynéném, vagy én tettem meg.. lényeg az, hogy mindent pont ugyanúgy csináltam, mint otthon.. és mily döbbenettel töltött el.. hogy már vagy a 3. palacsintám égett kormosra-rongyosra... Próbáltam így.. próbáltam úgy.. ezt a tűzhelyet sem értem ám fel jobban.. de heroikus küzdelmet vívtam az elemekkel, mígnem a füstölgős égett szagot nagynéném megunta... vagy csak megérezte.. de lecsapta a kezében lévő kartonruhát.. valakinek varrta éppen, varrónő lévén... és nagy nagy lendülettel berontott a konyhába... Én ott álltam, egy újabb elfüstölt áldozattal a kezemben, miközben az ablakon igyekeztem a sikertelenség nyomait a mindent eltüntető és ablak alatt várakozó csirkehegyekkel semmissé nyilvánítani...Lényeg a lényeg, igencsak kérdőre vonódott palacsinta sütési tudományom.. és krokodilkönnyekkel a szememben adtam át a palacsintasütőt...s oldalogtam ki a konyhából... A patakparton a szitakötők nem vonták kétségbe, hogy én igenis tudok palacsintát sütni...világraszólót.. de nagynéném nemigen osztotta ezt a véleményt.. patakpartig fújta a szél a morgolódást. Nem szidott, csak hazugnak nevezett. Ez fájt... de az érzést elfújta az erőmű hangja.. amikor a gőzzel elfütyültették a két órát.. ideje volt délutáni alvásra bezarándokolni a redőnyökkel vaksötétre némított szobába. Ébredés után nyoma sem volt a dolognak.. csak a palacsintasütő közelébe sem mehettem... maradt az előkészület, meg a zöldborsó pirgálás nagyanyám köténye mellett..

A történet vége lehetne szomorú... de valahol mégsem az.. mert amikor hazafelé vettem az irányt, azért nagynéném felemlegette hogy milyen hazudós is vagyok.. mígnem jóanyám sikeresen elmagyarázta, hogy otthon én villanytűzhelyhez vagyok szokva, ahol két szambát eljárhatok a két palacsinta között, míg a gáztűzhelynél egy pillanatra sem vehetem le a szemem.. mert úgy járok, mint a Palacsintás királyban a leányok a mézes serpenyőkkel, úgy odaég, hogy a csirkék sem eszik fel...

Az a bizonyos kiszakadó : "JAAAAAAAAAAAAAA, az más", sem nagyon vigasztalt.. persze otthon rögtön sütöttem egy keveset .. és megnyugodtam.. hogy mégis tudok palacsintát sütni, még akkor is ha azt a nagynéném nem látja.. :)))) Aztán persze változott a világ, akkor éppen a gáz lett az olcsóbb, és nálunk is gáztűzhely került a konyhába.. s immáron nagyobbacska tinilányként könnyesre nevettem magam, ahogy dobáltam el a rongyosra égett palacsintákat, mire megszoktam, hogyan is működik egy gáztűzhely :DDD Ma már faszén vagy kerti parázs felett is megsütöm...itthon, avagy külhonban, szabad fapados" térben vagy luxus konyhában :)) De az a bizonyos gondolat, minden egyes tésztácska a serpenyőből való kicsusszanásakor eszembe jut.. Drága nagynéném.. remélem odafentről látod, én bizony tudok palacsintát sütni :DDDDD

a regélős pirítós.....

a regélős pirítós.....

olyan egyszerű, hogy szinte szót sem érdemel... míg ropogtatok egyet... ezer-és ezer pillanat elém szalad... innen-onnan... esték- tatárbeefsteak-kel... vagy bruschettás reggelek Olaszhonból... de épp az olivás roppanós falatkák a hellénektől... és még sorolhatnám... pirítós mindenütt pirítós.. vajjal, kolbász zsírral... és a fokhagymaillat ... ó hány feltét lehetséges... m
ost egy kis füstölt sajt és almakompót szeletkék kerültek rá... (körtével- márványsajttal is próbáld ki , még finomabb, de az most nem akadt itthon) ... erről eszembe jutott, hogy kenyérpirítóval generáltam ezeket a falatkákat, de nem volt ez indig így..néha vannak tárgyak, amik semmivé válnak korábbi életünkben.. és amíg rá nem jövünk, hogy erre újra szükségünk lehet, próbálkozunk más megoldásokkal:)) szóval.. egy szép nap... megkívántam, és a fránya elromlott sütő volt még a konyhába.. csak a grill működött.. a gázláng felett nem akartam szöszmötölni... hát bele vele.. irány a grill, legyél szép ropogós.. mondtam a kenyérkéknek, meg különben is 6 szeletke épp elég lesz. Na ezzel a boldog tudattal le is csüccsentem.. és jóóól belemerültem a házimunkába... csak egy perc, és már fordulok is vissza a kis ropogós falatkáimhoz,. 











Na persze, ahogy ez lenni szokott... csak ezt, meg azt.. amikor jó 20 perc elteltével, azon kaptam magam, hogy a csudába is , kinek jut eszébe tüzet rakni ilyenkor.. szimatoltam jobbra- és balra.. mígnem a villám csapott a fejembe.. te jó isten, világ barmai bennem egyesültek.. a sütőben a pirítósom.. sok jóra nem számítottam, és még a fejemen keletkező púp jegeléséről is elfeledkeztem, mert nem villám csapott meg, hanem a nyitott szekrényajtó.. de hát a baj nem jár egyedül... Feltéptem a konyhaajtót, de többet így sem láttam. Még jó hogy csak egyenest kell menni az ablakig.... Hangos röhögésben néztem a tömbösen kiáramló füstöt az ablakon... és megnyugtattam azt az idős nénikét, aki kezét összecsapva felnézett az utcáról..."Nem, köszönöm, nem kell hívni a tűzoltókat, csak a pirítós égett oda.." Tulajdonképpen igazán szép kandallót varázsoltam a nem működő sütőből, meleg is volt, izzott is... csak hát a kéménye nem vala... tehát ott dőlt a füst , ahol tudott.. most épp kifelé az ablakon. később, amikor már a könnyem törölgettem, és valamivel kisebb intenzitással szennyeztem a levegőt..a nénike megvigasztalt, hogy ez mással is előfordult már, és "majd megtanulja kislány (!!!!!!!!), csak gyakorolja..". :D :D :D mondtam szót fogadok, megígérem :DDD... .... és nem tudom mi esett jobban, a nevetés a saját hülyeségemen..vagy a "kislány".. amit az elmúlt ősszel "kiérdemeltem" :DDDD

na ezt csak a poén kedvéért... : 



2012. február 8., szerda

borsós tokány ...... amiről mindig azt hittem borsos...

"szegény" borsos tokány .... húsz év kellett hozzá, hogy nevén nevezzem a gyereket.... egyrészt étteremben, csárdában, vagy kifőzdében.. sosem név, hanem ránézésre választok... de valahogy kimaradt,tényleg mindig kimaradt az életemből, hogy idegen konyhán kérjek.. ha meg kaptam, akkor nem kérdezték, hogy kérem-e :)) Úgy-amúgy én csak szaftos husinak hívtam, a magam módján, mi a fenének túlcifrázni
 a dolgokat. Most elárulom, hogy a zöldborsót MINDEN állapotában rajongásig szeretem, a borsó sokak által szemétre vetendő héját, óvatos mozdulatokkal megszabadítom a hártyáitól, és jó marokkal a zöldborsólevesek, főzelékekbe ugrasztom.... , de még nyersen is elrágicsálom szívesen... Hogy szavamat ne felejtsem, a tokány kérdésről... ez nálam a hümm, mit is főzzek... ott álltam egyszer 15-20 deka hússal... ( épp egy darab csirkemellel) , egy kis konzerv zöldborsóval, meg akadt egy kis maradék tejszín a hűtőben, rizs is akadt, de önállóan semiire nem mentem volna, levesnél meg többre vágytam..... és az ugye hab a tortán, a korábban említett jó étvágyú palánta az oldalamon . Na ez a finomság nálam a kényszer-szülött-gyermek esete... akarta a csuda, de minden darabkáját szeretem, nagy baleset nem lehet, ha ezeket egyenként összetoljuk... A rizst én fűszeresre csinálom, a főtt rizst ki nem állom ( ízetlen valami), ellenben zsiradékon megfuttatott fűszerekben megpirítva, nagy marok petrezselyemmel szerelemre elegyítve, borsosan párolva...... na úgy ,akár önmagában is boldogan elfogyasztom. Szóval a köretem már megvolt, na de mi kerüljön rá... fogtam felcsíkoztam a husit... nem lett több így sem, de legalább többnek látszik alapon... Hagymával indul mindenek lelke, azon átpörgettem a husit.. hozzá bodorítottam a borsót.. az megkívánja a petrezselymet megint csak., a bors el nem maradhat nálam , sót csak ímmel-ámmal . 










Amíg rotyog- összecsókolódznak az ízek, van időm leírni, hogy szinte só nélkül főzök, csak amit nagyon muszáj, hogy az étel ízét érezzem, ne a sót... és ha tehetem tengeri só a só, de a jód miatt a "rendes" konyhai kősó sincs üldözötté téve a konyhából ... tudom, tudom adom nektek a sószórót.. ízesítsétek utánam.. bele bármikor lehet tenni, kivenni utólag már sosem....

Kavargassuk tovább...a főzőtejszínt egy kis tejjel/vízzel szoktam lazítani, hogy tényleg felvegye azt a kanálnyi lisztet, amit belekeverek- lehetőleg csomómentesre... ha nem sikerül, mert VAN, amikor a legjobb háziasszonynak sem sikerül sebajság!, tegyél bele még egy kanálkával, kavard el.. lesz amilyen lesz, és fog egy szűrőt, és azon át engedd előbb egy másik edénykébe!! (Mondtam valami csúnyát, hogy így nézel rám?... hogy miért így? Egyszerű.. a csomók fennakadnak, ezzel együtt a liszt legalább fele odavész.. mindkét kanál lisztből, tehát így jó esélyed van, hogy pont a szükséges mennyiséget mentetted meg. A másik, hogy ha egyből az ételre szűröd a katyvaszt, akkor hol a 3. kezed, hogy keverni is tudd... (pasik előnyben.. szűrhetnek egyből a lábasba) ... Persze, egy csetresszel többet kell mosogatni, de hát a habverőt meg azért találták fel, hogy lehetőleg összejöjjön a csomómentes keverés.. egy szóval sem mondtam, hogy azzal az evőkanállal kutyuld amivel a lisztet kimérted.. :))) ( most utálsz, mi??) Szóval, ha már képzeletben hozzám vágtad a fakanalat... vegyél elő egy másikat, és szépen lassan csurgasd rá a borsós husikákra az egész tejszínes lisztet... és ha nagyon sűrűvé ugrik össze egy kevés tejjel/vízzel/húslevessel lazítsd meg és jól forrald össze.

Tudom, hogy igazán a lisztet kellene rászórni a húsra, azzal átforgatni, sokszor kipróbáltam a staubolás eme művészetét, de semmivel sem sikerült a lisztet jobban karamellizálnom .. de az biztos, hogy alaposan súrolnom kellett lábaskát utána... a legjobb 300falú-aljú csodaedényemben is..- a liszt az egy olyan kis genya.. hogy azonnal odasül...-, így változtattam a tuttira.."NEM SZÚRSZ ki velem" - alapon.

És közben összerottyant , épp a megfelelő krémes ,szaftos , illatos állagot öltött, a hús nem száradt ki, a zöldborsó zsenge maradt.. a rizs gőzölögve mosolyog...lehet tálalni.. :) És csodák csodája.. JÓLLAKTUNK :)) 15 dkg hús és egy kis zöldborsó segítségével... És így készül az én borsós tokányom :) Jó étvágyat hozzá :))))))


Annyit még hozzátennék, szűkös napok, hetek, hónapok tapasztalata!!! alapján.... nem az a kérdés, hogy üres -e a kamra..... hanem hogy mennyire vagy kreatív.. :))

(ui: a képen egy NOKEDLIS_ tejfölös változat... lemerült a kameraaksim esete)

Pompos vagy lángos, langalló meg a többiek...





a pompos nekem mindig a karácsonyt juttatja eszembe, bár nem csak karácsonykor készítem, hozzá tartozik, hogy anno domini, a Vigadó téren dolgoztam, és ebédidőben mindig kimentünk a Vörösmarthy térre a karácsony vásárba pompost enni ( oké.. most már bevallhatom,  forralt bort inni hozzá)... legutóbb, bánatomra- már brutálisan drágán adták, a bort is, a lángost is, hogy a jókedvem elment tőle... de egy szülinapot ünnepeltünk meg vele, ez volt az ajándékom. Vali barátnőmtől kaptam a tészta receptjét, bevált (de csak sima BL55 lisztből), azért mondom, mert Heidenheimben kedvesemnél is megpróbáltam, és az ottani általános, 405 lisztből messze nem lett olyan jó a tésztája.. azóta persze rájöttem, hogy kint a 405 liszt valahol a mi rétes és sima lisztünk között van valahol... ( meg kell tanulnom a német számozást, mert rendre nem azt az eredményt kapom, amit itthon megszoktam. ) Morzsalékos lett a tészta, és másnap még rosszabb és szárazabb volt.. ami a hazai lisztből készült pompos esetében nem fordulhat elő...








POMPOS avagy kenyérlángos, langalló... ki hogy ismeri....
Tészta:
40 dkg sima liszt
3 deka élesztő 2,5 dl tejben két kockacukorral felfuttatva
1 tojás
1 nagy evőkanál zsír ( Vagy 5 dkg margarin)
1 teáskanál só... ( ezt az ízlésedre bizva)

Feltét ( hm.. épp ami van...)

10 dkg-nyi sonkakockák lazán átpiritva
5 nagy fej hagyma ( vörös, lila vegyesen) laskára vágva ebben sonkás zsiradékban átpárolva
1 pohár teljfölben 1felvert tojás elkeverve...
egy kis zsír (margarin) a tepsi kikenéséhez...
sütő 190-200 °C , légkeveréssel 25 perc :)))A képek Önmagukárt beszélnek... azt hiszem.. Lehet szebbet, jobbat, finomabbat.. nekem ez most így sikerült :DDD
 



Dagasztás szép simára.... liszt, só, élesztő felfuttatva, tojás és a zsír(adék)...
Kelesztés langyos helyen.. a radiátor télen épp megteszi :))
igen.. zsírozom....
Hagyma dinsztelődik a sonkácskákkal, jó borsosan.

Szépen megkelt a duplájára...
 

zsíros tenyérrel belelapogatva a tepsibe..
az egy felvert tojással elkevert tejfölt elkenni.. és megborsoztam.. hiába, a bors az a gyengém....

szépen rákanalaztam a hagymás, sonkás süleményt... és még a maradék zsírt is rácsepegtettem.. ez nem light kaja
 



15 perc pihentetés után...sütőbe vele :)


de jó az illat...félidőben..
és KÉSZ!!!

Pizzavágóval a legjobb vágni :DD